A tortamánia, ami mára függőséggé nőtte ki magát nálam
ezzel a honlappal kezdődött. Netes szörfölgetéseim egyikén lyukadtam itt ki. Eddig ilyen tortákkal kis hazánkban még nem találkoztam. Nagyon tetszett, hogy ilyen merészen bánnak a színekkel és formákkal, tetszett, hogy túlléptek a Magyarországon - inkább közismert, mint közkedvelt - vajkrémes habrengeteg tortákon. Azt hiszem itt fertőződtem meg a tortákkal.
Valamikor 2012. elején találtam rá Lengyel József blogjára, amitől a lélegzetem is elállt. Ez volt az első blog, amit egyhuzamban néztem végig az első képtől az utolsóig, az első betűtől az utolsó pontig. A mai napig nem láttam még ehhez foghatót. Lengyel József keze által megszületett a cukrászat csúcsa. Amit Ő képvisel azt nem lehet tanítani: erre születni kell. Minden alkotása olyan "Lengyeljózsis", vagyis elegáns, kifinomult, letisztult, a maga egyszerűségében gyönyörű. Főként karamellvirágokkal díszíti tortáit.
A karamellt szokás a cukrászat királynőjének is aposztrofálni, ami két dolog miatt is igaz. Egyrészt nagyon nehéz technika, nagyon magas hőmérsékletű anyaggal kell gyorsan és tökéletesen dolgozni, ami komoly tudást és gyakorlatot igényel. Másrészt gyönyörű színeket és csillogást lehet vele elérni, és pontosan ez a díszesség és csillogás a "veszélye" a karamellnek, mert nagyon szűk a mezsgye az elegáns csillogás és a giccses színkavalkád között. Józsi kezében olyan lágyan nyúlik és formálódik a karamell, mintha valódi selymet simogatna. Virágai tökéletesek, minden tortája gyönyörű: minden virágnak és dísznek, szalagnak és glazúrnak megvan a helye a tökéletes harmóniában.
Hiába is próbálom, nem tudom leírni szavakkal a "LengyelJózsi" jelenséget. Varázsolódjon el mindenki:
TORTA ÉS KARAMELL !
Józsival a születésnapom előtt kerültem kapcsolatba, mert a páromtól, Zolitól szülinapi ajándékként Lengyel Józsi tortát kértem. Mikor felhívtam telefonon, mondta, hogy három hétre előre nem tud vállalni semmiféle megrendelést. Ez hidegzuhanyként ért engem, elakadt a szavam, amit szerintem Józsi is megérzett a vonal túloldalán, és udvariasságból megkérdezte, mit szerettem volna. És akkor, és akkor, és akkor: kimondtam a varázsszót, amire pedig Józsi nem tudott nemet mondani: fekete tortát szeretnék mályva színű karamell virágokkal úgy megkomponálva, hogy a torta belsejében is visszaköszönjön a fekete és a mályva szín. És a Mester nem tudott erre nemet mondani. Így lett az enyém ez a gyönyörűség, ami csodálatosan finom is volt, és úgy köszönt vissza a fekete és a mályva belülről, hogy mákos mousse tortát kaptam, szederzselével injektálva :)))
2012. júliusában 1 éves lett a Torta és karamell blog. E röpke év alatt nagy rajongótábor alakult ki, s Józsi gondolt egy merészet, blogszülinapi partit hirdetett meg a blog kedvelői között. Bárki jelentkezhetett, aki szeretett volna kicsit közelebbről megismerkedni a cukrásztechnikákkal. Végül 178 jelentkező közül került kisorsolásra 10 szerencsés, és köztük voltam én is!!
Pazar vendéglátásban és nagyszerű cukrászkodásban volt részünk.
Ezek a gyönyörűségek pont olyan finomak voltak, mint amilyen szépek
Mousse csodák
5 csillagos partifalatok
Olyan figyelmes házigazdánk volt, hogy ez az asztal egész délután így várt minket, ha valamiből fogyott azonnal ott volt az utánpótlás.
A gyümölcstál is csodásan megkomponálva
A Mesterrel :))
Az alapanyagok, itt még gyönyörű rendben
A karamell (ha úgy tűnne, hogy olyan forró, hogy szinte "bugyog", akkor úgy is van!!)
A kezdetek: okosan ismerkedek :)))))
...aztán következett a lázas alkotás:
Ennyire jó hangulat volt :))
Nekem készült..
és ezekből a tortákból
dolgos kezeink és kreativitásunk által ezek születtek!
Az utolsó simítások a blogszülinapi tortán
A remekművem
(némi csalással, mert a szülinapi tortámról emlékbe eltett kristálygömb valahogy rákívánkozott) :))
A Csapat :))
Nagyon boldog vagyok, hogy részese lehettem ennek az eseménynek, ahol a fenséges kiszolgálás mellett sok élménnyel és tudással lettem gazdagabb, remek emberekkel ismerkedtem meg!
Torta és karamell, Lengyel József, köszönöm!