A siralmas tavaszi-téli időjárásnak köszönhetően került elő újra ez a recept, mivel március 15-e hófúvásos előestéjén késő délután értem haza és már egy deka kenyeret nem lehetett kapni egyik boltban sem. Én nem emlékszem rá boldogult gyerekkoromból, mikor még zárva tartottak a boltok szombat déltől hétfő reggelig, hogy valaki éhen halt volna. Most azonban pánikszerű felvásárlás van, ha akár egy napra is zárva tartanak az üzletek.
Naszóval, kenyér nélkül maradt (volna) a család az ünnepre. Szerencsére volt itthon kenyérlisztem és elkészítettem a kedvenc házi kenyeremet. Igazán nem sok macera van vele és imádta a család, hogy friss kenyérillatra ébredtek.
Hozzávalók (2,5 dl-es csészével mérve):
3 csésze kenyérliszt - BL 80
1,5 teáskanál só
0,5 teáskanál szárított élesztő
1,5 csésze víz
A liszthez hozzákevertem az élesztőt és a sót, majd hozzáadtam a vizet és lazán összekevertem. Nem kell gyúrni, dagasztani, kidolgozni, csupán egynemű masszává keverni (nem több néhány percnél). Szobahőmérsékleten 12 órán keresztül letakarva kelesztjük.
12 óra elteltével erősen lisztezett felületre borítjuk, majd behajtjuk a széleket: jobbról-balról-lentről fentről. Ismét letakarjuk és fél órát kelesztjük.
Míg a tészta kel a sütőt előmelegítjük 220-230 fokra és betesszük a sütőtálat is előmelegedni. (Én olyan kerámiatálban sütöm, aminek van fedele, de megfelel a jénai tál is - de azt ki kell kenni előtte, mert nem fordul ki a formából).
A fél óra kelesztési idő után a tésztát beleteszem az előmelegített tálba hajtással lefelé, megspriccelem vízzel és lefedve 35 percig sütöm, majd fedő nélkül további 20-25 percig.
Figyelem: nagyon magas hőfokon kell sütni, ezért a vastag sütőkesztyű használata kötelező! (Nekem van egy kenyérsütési emlékem a jobb kézfejemen.)
