2013. július 26., péntek

Túrós csusza-lasagne



Számomra ezzel a recepttel nyerte értelmét a lasagne tésztalapok magyar polcokra kerülése. Egy összejövetelen ettem egy isteni halászlét követő fogásként, majd hazaérkezésem után rögtön elkészítettem a családnak is.

Hozzávalók:
1 csomag lasagne tészta
0,5 kg túró
20 dkg töpörtyű (igazi "disznóöléses" töpörtyű, NEM frissen pirított szalonna)
1 nagy pohár tejföl
1 dl főzőtejszín
10 dkg reszelt sajt

Sós vízben a lasagne lapokat félpuhára főzzük. Egy négyszögletes kerámia (jénai) tálat kikenünk zsiradékkal és belefektetünk egy sor tésztát. A lefektetett lapokat bőségesen megszórjuk töpörtyűvel, majd leborítjuk a következő réteg tésztával. Most meghintjük túróval és bőségesen meglocsoljuk tejföllel. Újabb tésztasor következik. A rétegezést addig folytatjuk, míg az alapanyagok elfogynak. 
A tetejét meglocsoljuk főzőtejszínnel és meghintjük reszelt sajttal. 
180 fokos sütőben aranybarnára sütjük. Egy picit hagyjuk visszahűlni, akkor nagyon szépen szeletelhető.

2013. július 25., csütörtök

Szandi tortája



A világ egyik legbájosabb 18 évesének készült születésnapi partyjára. A kérése az volt, hogy fekete-pink színekben játsszon és legyen rajt egy hatalmas masni.


Fodrozásos technikával készült virág a torta tetejére.....



... és az alsó szint körben is fodor díszítést kapott.


Végül cukorgyöngy-virággal dobtam fel a fekete marcipánt.


2013. július 24., szerda

Vargabéles



Sokáig ellenérzésem volt a vargabélessel szemben, ugyanis cérnametéltből készül, és mindig átlapoztam a receptjét, akárhol találkoztam vele, mert nem igazán érzetem ingerenciát egy összetúrózott húslevesbetét elkészítéséhez. Egyszer aztán ott állt előttem a Vargabéles (így nagybetűsen) teljes valójában: gusztusos volt, nagyon kínálta magát. Így történt a budaörsi Kika éttermében az első találkozásunk. Nagyon finom, könnyű, édes egytálétel, amit a vaníliamártás tesz teljessé.
(Milyen érdekes, hogy Fanni lányom azért nem eszi meg, mert cérnametéltből készül. Kire ütött ez a gyerek?) :)


Hozzávalók
4 réteslap
25 dkg cérnametélt
50 dkg túró
5 tojás + 1 a tetejére a kenéshez
10 dkg vaj
15 dkg porcukor
1 vaníliás cukor
1 dl tejföl
kevés olaj

A cérnametéltet nem teljesen puhára főzzük, leszűrjük és hagyjuk kihűlni.

A vajat habosra keverjük a porcukorral. Hozzáadjuk a tojássárgáját, a vaníliás cukrot, a túrót és a tejfölt. Ebbe a krémbe keverjük a túrót és a felvert tojásfehérjét.

Egy tepsit vékonyan kikenünk zsiradékkal.
A réteslapokat egyenként olajozzuk, kettőt a tepsi aljába teszünk, rákenjük a tölteléket majd 2 réteslappal befedjük a tetejét. Felvert tojással megkenjük és aranybarnára sütjük.

Sütési idő: 180 C-on kb. 45 perc.

2013. július 23., kedd

Elsőáldozó torta Vikinek


Az elsőáldozó lányok olyanok, mint a kicsi menyasszonyok. Gyönyörűek, üdék, hamvasak. Hosszú fehér ruhájuk, tökéletes frizurájuk és boldog mosolyuk mellé egy szépséges hófehér torta is jár.

Unokahúgom/keresztlányom Viki elsőáldozási tortája hófehérben rengeteg apró rózsával.

Befőzés


Itt a várva várt gyümölcsszezon! A befőtt-, lekvár- és pálinkafőzés ideje. Az elmúlt évig igencsak kivételezett helyzetben voltam, a rokonság, ismerősök elláttak a finom, házi készítésű lekvárokkal, ezért nem éreztem késztetést, hogy magam is belefogjak. Amúgy a háziasszonyok akkora feneket tudnak keríteni ennek a dolognak, hogy úgy fixálódott bennem, mintha igen hosszú ideig tartó, nagyon fáradságos, már-már férfiakat megszégyenítő fizikai munkával járna, ami egyszerűnek tűnik ugyan, de könnyen elrontható (folyós lesz, felforr, penészedik stb) és kárba vész munkád, pénzed, gyümölcsöd.

Így nem is gondoltam, hogy ez milyen jó szórakozás lesz. Egyfajta játék ízekkel, gyümölcsökkel.

Persze, ha nagy tételben készítettem volna, biztos nem élvezem ennyire, de délutánonként 1-2 óra alatt 7-8 kis üveg lekvárt, jam-et készíteni nagyon élvezetes volt. (2 dl-es mini befőttes üvegeket használok, mivel ebből gyorsabban fogy és kevesebb az esélye, hogy tönkremenjen, ha beleesznek.)

A főzéshez dzsemfixet használtam, kipróbáltam több félét, de leggyakrabban a 3:1-est használtam, mert abba kevés cukor kell. Az elkészítésnél a csomagoláson található útmutatót követtem annyi különbséggel, hogy a gyümölcsöt nem a főzés előtt pépesítettem, hanem a megpuhult gyümölcsöt kevertem át botmixerrel.
A következő házasításokat követtem el:

Eper: az eper az egyik legtökéletesebb gyümölcs a világon. Gyönyörű és isteni finom. Ezért az epret nem házasítottam semmi egyéb gyümölccsel, mert nem bántjuk azt, amit a természet tökéletesre teremtett.

Sárgabarack - sárgadinnye - nektarin: lányom szerint a legfinomabb lett mindközül. Leghatározottabban a sárgabarack érződik benne. Sűrű állagú, gyönyörű sötét narancs színű.

Őszibarack - sárgadinnye: az őszibarackkal készült lekvárok folyósabbak és a barack alárendelt szerepben van, mivel a sárgadinnye érződik jobban. A színe gyönyörű napsárga, de egy hét elteltével, még mindig hígabb állagú, ezért azt gondolom inkább öntetként fog funkcionálni.

Mangó - rebarbara - sárgadinnye: arra gondoltam, kihagyom a nagy klasszikus barackot és kíváncsian vártam melyik lesz az uralkodó íz, mennyire érződik majd a számomra kissé fűszeres mangó, és a savanykás rebarbara. Az eredmény: határozott mangó íz, sárgadinnyés utóízzel. A színe kicsit okkersárgás, állaga sűrű, érdekes, hogy ízben és állagban emlékeztet a birslekvárra.

Sárgabarack - sárgadinnye - őszibarack: ez készült utoljára és hozta az elvárást: határozott sárgabarack íz, az őszibarack miatt kissé hígabb állag. Gyönyörű sötétnarancs színű, pikáns sárgabarack ízű lekvár.


Minden üveg saját készítésű címkét is kapott, amit ITT lehet nagyon egyszerűen elkészíteni.

Eddig jutottam a befőzős mókával, de nincs vége, újabb ízeket fogok kipróbálni, házasítani és még vár az igazi nagy munka: sárgabarack lekvár a nagymamám receptje alapján, amit kötelező megtanulnom, mert olyan nagyon finom. :)