2014. április 28., hétfő

Magyaros pogácsa


Hozzávalók
60 dkg liszt
1 Rama margarin
1 kis doboz tejföl
1 tojás
5 dkg élesztő (1 dl langyos cukros tejben felfuttatva)
késhegynyi sütőpor
1 csapott evőkanál só
1 csokor metélőhagyma apróra vágva
10 dkg füstölt kolbász apró kockákra vágva

1 tojás
5 dkg reszelt sajt

A lisztben elkeverjük a sütőport, sót,  majd belemorzsoljuk a margarint. Ezt követően hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt, tejfölt, tojást. Mehet a metélőhagyma és a kolbász is. A tésztát összegyúrjuk majd 30-40 percet pihentetjük.
Kelesztés után 1 cm vastagra nyújtjuk, kiszaggatjuk, tetejét megkenjük felvert tojással és megszórjuk reszelt sajttal.
180 fokos sütőben kb. 30 perc alatt megsütjük.

2014. április 27., vasárnap

Házassági évfordulóra


Életem első natúr színekben játszó tortája, melyet egy baráti házaspár férj-tagja kért házassági évfordulójukra. Meglepetésnek szánta, de bebuktuk a nagy szervezkedést, mivel közös facebookot használnak feleségével. Sajnáltam, mert nagyon szeretem a meglepetéseket.
Érdekes volt földszínekkel dolgozni, mivel a tortáimnál szeretem az élénk színeket, az erős kontrasztokat. Ez a torta finoman elegáns lett. Eszembe jutott róla az esküvőjük is, ahol a menyasszony egy gyönyörű, rendhagyó, halvány barackszínű ruhában indult élete nagy útjára. 

A ruháról jut eszembe, megosztom veletek az én ruhapróbám történetét. 
Lányom ballagni fog. Az érettségire való "lázas" készülődés, tételkidolgozás, kosztümválasztás mellett készülünk a szalagavatóra. Dóri táncolni fog, keringőzik. Kell egy szép ruha. Gondos, előrelátó anyukaként nem kölcsönöztem, hanem vettem egyet: az idén Dóri táncol benne, jövőre Fanni, én meg majd újra férjhez megyek. 3:1 csomag. Gondoltam. :)

Megjött a ruha, gyönyörű, strasszos, kövekkel kirakott, tüllös, habos-babos tünemény. Egy vállfán lógott a szekrényen és elkezdtünk szemezni egymással. Csak néztem-néztem, és egy óvatlan pillanatban kiugrott belőlem a kislány-énem. Elementáris erővel tört rám a menyasszonyi  ruha felöltésének vágya. Felrángattam magamra a 36-os méretű ruhát. Teszem hozzá, hogy zsenge lánykoromban sem volt 36-os méretem, a mostani állapot szerint pedig 2 ruhamérettel volt alattam. Ha  "szépruháról" van szó, a női kreativitás (és ökörség) végtelen. Arra gondoltam ugyanis, hogy egy kicsit biztosan szűk lesz, de a fűző mindent megold. Megoldott: másfél órás rabságot egy ruha fogságában. Hogy, hogynem - egyedül voltam itthon - sikerült magam befűzni a ruhába.....
Arról a képről, ami a tükörből visszaköszönt, jobb nem beszélni. Ha a párom ebben az állapotban meglátott volna, azt hiszem nem az lett volna az első gondolata, hogy rögvest oltár elé akar vezetni.

Szétröhögtem volna magam, ha kapok egy kis levegőt. De nem kaptam! És a fűzőzsinór vége is "elveszett".
Álltam a hálószoba közepén a tükörgardróbbal szemben, én, a levegőért kapkodó, királylány-ruhás lökött tyúk, vörösödő fejjel, kidülledt szemekkel és nem tudtam hogyan tovább. Annyira szerettem volna fetrengeni a  röhögéstől, vagy keservesen sírni a hülyeségem láttán, de mozdulni is alig bírtam, levegőm meg nem volt.

.... és kezdetét vette egy másfél órás szabadulóművész gyakorlat, amit talán Houdini is megirigyelt volna. Művészi szintre emeltem a behúzom a hasam - kifújom a levegőt - fele-méretűre préselem magam gyakorlatsort, hogy milliméterenként körbemozdítsam magamon a ruhát, miközben egy jógit megszégyenítő módon nyújtogattam karjaimat a hátam közepén elveszett fűzőzsinór után kutatva. És meglett a zsínór, engedett a szorítás, s közben új értelmet nyert a nagy Lennon-i gondolat ".....rájöttem, hogy levegő nélkül nem tudok élni.". Lehet, hogy soha nem növök fel, de a történet tanulsága:

.....az ember lánya 43 évesen ne királylánykodjon!


2014. január 27., hétfő

Snickers torta - Újratöltve



A Snickers-torta kicsit már a mániámmá vált. Ez a negyedik változat, amit elkészítettem és most megtaláltam az igazit. Pont ilyennek álmodtam meg az ízét, mikor először megpillantottam egy blogon a fényképét. 
A magyar háziasszonyok kreativitása volt segítségemre, akik háziasították a Kinder tejszeletet, s ezzel alkottak egy tökéletes krémet. Ezt a krémet használtam alapul az újabb verzióhoz, ami tökéletesen hozta a várt ízhatást és állagot. 

A recept egy 25x25 cm-es sütőformához elegendő.

Piskótához:
3 egész tojás
12,5 dkg kristálycukor
12,5 dkg finomliszt
2 evőkanál kakaópor
0,5 csomag sütőpor
0,5 dl tej
0,5 dl olaj

Krémhez
3 csomag tejszínes pudingpor
1 evőkanál liszt
7 dl tej
2 dl tejföl
20 dkg margarin
20 dkg porcukor
2 vaníliás cukor

Csokiöntet
3 evőkanál porcukor
3 evőkanál kakaópor
2 evőkanál étolaj
forró víz

+ karamell öntet (boltit használtam)
5 db Snickers szelet

1. A piskótához a 3 egész tojást habosra keverjük a cukorral. Majd az összes maradék hozzávalót egyszerre beletesszük, és simára keverjük. 180 fokos sütőben kisütjük.

2. A krémhez a 3 csomag pudingporhoz hozzáadjuk az 1 evőkanál lisztet, egy kevés tejjel csomómentesre keverjük, majd hozzáadva az összes tejet sűrűre főzzük. A forró, sűrű pudingos masszába belekeverjük a 2 dl tejfölt, így egy lágyabb, fényesebb krémet kapunk. Teljesen kihűtjük.
A margarint habosra keverjük a porcukorral és a vaníliás cukorral, majd a kihűlt krémmel egynemű masszává keverjük.

3. A csokiöntethez a 3 evőkanál porcukorhoz hozzáadjuk a 3 evőkanál kakaóport és 2 evőkanál olajat, majd annyi forró vizet (óvatosan adagolva), hogy egy sűrűn folyó öntetet kapjunk.

4. Összeállítjuk a tortát:
- a piskótalapot bőségesen meglocsoljuk csoki- és karamellöntettel.
- beborítjuk a tejszínpudingos krémmel
- beborítjuk a kockára vágott Sbickers csokidarabokkal
- újra meglocsoljuk csoki- és karamellöntettel


2014. január 26., vasárnap

Saint Honore torta




Fanni lányom nem édesszájú. Egyetlen sütemény van, amit igazán szívesen, bármilyen mennyiségben fogyaszt: a képviselőfánk. Többször jelezte, hogy a "Cake Boss" kedvenc tortája egy fánktorta, ami tele van pakolva képviselőfánkkal, és úgy gondolja, hogy az neki is nagyon kedvére való volna. 

Már régóta szemeztem St. Honore-val, így elkészült a fánk torta, ami egyébként ilyen gyönyörű névre hallgat. 

Az alábbi mennyiségből KETTŐ 22 cm-es átmérőjű torta készült. (Azért kettő, mert mindkét lányom vitt a koleszba egyet-egyet.)

HOZZÁVALÓK
1 db fagyasztott leveles tészta

Égetett tésztához
- 2 dl víz
- 1 csipet só
- 10 dkg zsír
- 20 dkg liszt
- 6 egész tojás

Krémhez
- 5 tojás
- 15 dkg kristálycukor
- 1 vaníliás cukor
- 10 dkg liszt
- 6 dl tej
- 1 dl víz

Karamellhez
- 20 dkg kristálycukor
- 1 kávéskanál ecet
- 1 evőkanál vaj

1. A leveles tésztát 2 mm vastagságúra kinyújtjuk és egy 22 cm-es tortakarikával kiszúrjuk. sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük.

2. Az égetett tésztához a vizet a sóval és zsírral felforraljuk. Mikor a zsír elolvadt és forr a víz, akkor a 20 dkg lisztet belekeverjük. Gyors mozdulatokkal összekeverjük a masszát, míg egy gombóccá áll össze. Ezt követően levesszük a tűzről és egyenként belekeverjük az egész tojásokat. Ez a művelet nagyon fontos: csak akkor keverjük a következő a tojást, ha az előzőt már alaposan beledolgoztuk.
Ha a massza kész, csillagcsöves habzsákba töltjük. 
A kinyújtott leveles tésztát - spirál alakban nyomva-, beterítjük az égetett tésztával. 
A maradék égetett tésztából kis halmokat nyomunk  a kis képviselőfánkokhoz.
Sütés előtt a tésztát egy órát pihentetjük. (Ez megint nagyon fontos!)

200 fokra melegített sütőben kb, fél óra alatt készre sütjük.

3. A krémhez a tojásokat szétválasztjuk. A tojássárgákhoz hozzáadunk 10 dkg cukrot és az 1 csomag vaníliás cukrot. Hozzáadjuk a 10 dkg lisztet és egy kevés tejjel csomómentesre keverjük.  Ha a masszánk sima, hozzákeverjük a maradék tejet és sűrűre főzzük. 
Ha a krém kész, akkor a 2 evőkanál zselatint feloldjuk az 1 dl vízben, addig melegítjük, míg csomómentes nem lesz (nem kell forralni), és a krémhez adjuk.
A tojásfehérjéket 5 dkg cukorral kemény habbá verjük és a meleg krémbe keverjük. Egy picit hűtjük, majd csillagcsöves habzsákba töltjük.

P.s: A cukisuliban azt tanultuk, hogy az igazi gyerekkori képviselőfánk ízvilága és állaga úgy érhető el, ha a tej felét vízzel váltjuk ki. Mivel a tejtől a krém folyékonyabbá válik.

4. A kerek tortalapra kicsi halmokat nyomunk a krémből.
A képviselőfánkokat betöltjük a krémmel és a leveles-égetett tésztás tortalapot körberakjuk vele. Ezt követően a torta belsejébe nyomunk még egy sor krémet.

5. A karamellhez egy kerámia serpenyőben felolvasztottam a 20 dkg kristálycukrot. Mikor barnulni kezdett hozzáadtam a kávéskanál ecetet és az 1 evőkanál vajat. Mikor a vaj elolvadt, a karamellt a fánkok tetejére csorgattam és vékony csíkokat húztam a krémre is. 

Rendkívül mutatós és nagyon finom édesség.

2013. december 4., szerda

Julcsi tortája



Adni jó. Meglepetés ajándékot adni csodálatos!

Még most is kicsordulnak a könnyeim és összeugrik a gyomrom, ha felidézem a ma reggel történését és látom magam előtt Julcsi meglepett arcát és könnyben úszó szemeit. Hallom magam, ahogy zavartan, elakadó hanggal magyarázom, hogy miért is kap születésnapján tortát tőlem valaki, akit jóformán csak látásból ismerek.

Történt ugyanis, hogy egy délután átmentem szüleimhez. Az anyukám könnyáztatta szemekkel ült  az étkezőben laptopja előtt, a facebook oldalamra aktuálisan felrakott tortafotót nézte és olvasgatta a kedves kommenteket. Aztán újra elolvasta, és újra, megint pityergett, majd egyszercsak megkérdezte ki az a Julcsi.
....Julcsit először általános iskolás koromban láttam a suliban, mikor karon ülő babaként behozta az anyukája, aki oroszt tanított, és oly nagy szeretettel, büszkeséggel mutatta be nekünk bájos kislányát. Vannak képek, melyeket - Isten tudja miért -, de olyan élesen őriz emlékezetünk. Az anyukája karján csücsülő Julcsi egy ilyen éles, kitörölhetetlen emlékképem.
....és Julcsi felnőtt. Végtelenül kedves, bájos, segítőkész ember lett belőle, akivel néhanapján találkoztam ügyintézéseim során. 

Elmeséltem anyunak, hogy ki is a Julcsi. Ő is nagy szeretettel emlékezett Julcsi anyukájára, családjára és a következővel állt elő: "Eszti, annyira kedvesen ír ez "kislány" Neked, annyi szépet mond rólad. Ígérd meg, ha születésnapja lesz, sütsz neki egy tortát!" Megígértem.
Heteken keresztül, csak ketten tudtunk erről a meglepetésről. Annyira kíváncsi voltam a hatásra, milyen érzéseket vált ki egy emberből egy nem várt ajándék. Hogy stilszerű legyek, az már csak hab volt a tortán, hogy belőlem milyen érzéseket váltott ki. Visszabújtam egy izgatott gyerek bőrébe, és napokon át az átadás forgatókönyvén gondolkodtam. A születésnap előtti éjszakán csak forogtam, hánykolódtam az ágyamban, ha kicsit sikerült álomba szenderülni, akkor a tortával álmodtam és persze hullafáradtan ébredtem. Szerintem utoljára akkor voltam ilyen izgatott, mikor 10 évesen először mentem külföldre. :)

Reggel torta az autóba, én pedig sorba álltam Julcsi ügyfélfogadásán. A gyomrom diónyira összeugorva, a szívem a torkomban kalapált. Villanófényként követték egymást a gondolatok: vajon örülni fog-e? Egyáltalán, mit fog szólni? Sikerül magamból hülyét csinálni? Tetszeni fog neki? Mit mondjak, ha sorra kerülök?

- Miben segíthetek? - szakította meg Julcsi gondolati zűrzavaromat. 
- Lenne egy óriási kérésem - válaszoltam -, de ki tudnál velem jönni az autómhoz, mert csak ott tudom megmutatni.
Julcsi készségesen bólintott, kabátot öltött, és kijött velem a parkolóba, ahol elcsukló hangon elhadartam, hogy az anyukám egyszer a facebookomat nézve......

- Julcsi! Tegnap este like-oltál egy tortát az oldalamon. Szerintem nem sejtetted, de Neked készült. Fogadd a családomtól olyan nagy szeretettel, ahogy ezt mi szántuk Neked! Legyél mindig ilyen kedves és szép! Nagyon sok boldogságot kívánunk Neked!

Mindketten könnyeztünk. A szülinapos odáig volt a tortától, elmondása szerint valóban élete legnagyobb meglepetését okoztuk. 
Talán egy óra múltával engedett a szorítás a torkomon. Annyira szépen indult ez nap!
Mert adni jó. :)


2013. december 1., vasárnap

Angol citromkrém - Lemon curd



Nem mondható rólam, hogy nagy citrom rajongó vagyok, de a Lemon curd-del, az angol citromkrémmel már régóta szemeztem. A hozzáfűzött reményeket messzemenően felülmúlta, ez a selymesen lágy, édesen fanyar citromcsoda.

Én linzerkosárkákba töltöttem, de kiválóan felhasználható pohárkrémekhez, sütemények ízesítésére, vagy csak úgy, kanalanként elnyalogatni.

Aki hozzám hasonlóan nincs oda a citromos sütikért, szerintem tegyen egy próbát, aki pedig a citromos ízek kedvelője ki ne hagyja. Eredeti recept: Zamat és illat blogon.

Hozzávalók
3 citrom
30 dkg cukor
8 dkg vaj
5 tojás
1 evőkanál étkezési keményítő

A citromokat megmossuk, a héját lereszeljük, a levét kifacsarjuk.
Az egész tojásokat a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a felolvasztott, de nem túl meleg vajat. Hozzáadjuk a citromok levét és héját.
Gőz felett kevergetjük kézi habverővel, míg besűrűsödik. Amint sűrűsödik hozzáadjuk a kevés hideg vízzel feloldott keményítőt, és kb. 1 percig kevergetjük még a gőz felett.
Kihűtjük a krémet és felhasználásig a hűtőben tároljuk. 




2013. november 30., szombat

Tarka tehén torta


Soha nehezebb dolgom ne legyen egy tortával, mint ezzel a kis bocissal. Itt csak a tehénke dicséri a kezem a munkáját, a torta + legelőzöld bevonat egy cukrászda érdeme.

Történt ugyanis, hogy munkából hazamenet ért utol bátyám telefonja, hogy neki kell egy tehenes torta holnapra. Úgy látszik egy tortamániás családjában is vannak meg nem világosodott családtagok, akik nem tudják, hogy a tortakészítésnek megvan a maga IDŐIGÉNYES technológiai sorrendje. Tehát: ha este 10-kor hazaérek és reggel 7-kor elmegyek dolgozni, jó esetben 4-kor otthon vagyok, abból értelemszerűen nem lesz 5-re torta.
De ezt a bátyám megígérte egy gazdálkodó ismerősének, és ennek muszáj meglennie. Csodákra nem vagyok képes, ám problémamegoldó képességem határtalan, ezért hamar rávágtam, ha hoz nekem egy kész tortát, rakok rá egy tehenet. Egy kikötésem volt: nem csinálok lila tehenet, sem lila mezőt, legelőzöld színű marcipánnal bevont tortát kérek! Magyar gazdának magyar tarkát jeligére!

Bármiben mertem volna fogadni, hogy nem kell tehenes tortát díszítenem, mert nincs az a cukrászda, amelyik ilyen hamar elkészíti. De, ahogy a fenti fénykép is mutatja a bátyám is jó problémamegoldó képességgel rendelkezik.